Az EIC (mozgás kiváltotta collapsus) betegség labrador kutyáknál

Kiemelt hirdetések

Szent Bernáthegyi kiskutyák korrekt áron
Fajtatiszta kutya / Bernáthegyi
A St. Józsué kennel legifjabbjainak egyike, - Miranda baba vagyok, minőségi vérv ...

Ajánlott hirdetések

Barna Tacskó kan kutyus eladó!
Fajtatiszta kutya / Tacskó
Törzskönyv nélküli fajta jellegű (tiszta) barna kan Tacskó kiskutya oltással, fé ...
Sicu kiskutyák eladók!
Fajtatiszta kutya / Shi-tzu
Sicu kan kiskutyák, oltva,féregtelenítve chippel eladók! ...

Cikkek Tanácsok kutyatartóknak témában

Az EIC (mozgás kiváltotta összeomlás) betegség labrador kutyáknál

  

A labrador retriever esetében először 1993-ban írták le a tüneteket állategészségügyi szakirodalomban. 2008-ban, 15 év után találták meg az EIC-ért felelős mutáns gént, az Egyesült Államokban végzett kitartó kutatások során (University of Minnesota).

Saját magamnak vadászat közben, vagy retrieveres tréningeken volt alkalmam megfigyelni a jelenséget. Akkor még nem tudtuk mi is ez.
Látszatra olyan volt, mint amikor egy futó átszakítja a célszalagot, és az ott állók karjaiba omlik, mert a lába - pár percig - nem képes megtartani a testét. A kutyáknál öt-húsz perces erős, vagy közepesen erős fizikai megterhelést követően lép fel „reszketeg” járás, izomgyengeség a hátsó végtagokon, majd a hátulja járásképtelen lesz. Ez 1-2 perc múlva átterjed a mellső végtagokra is, majd bekövetkezik a teljes összeomlás, ami 5-10 percig tart, de általában 30 perc múlva már teljesen egészségesnek látszik a kutya, mozgása koordinált lesz.
Viszont esetenként egy-egy ilyen epizód - amikor a magas láz miatt felhevült szervezet a keringés teljes összeomlásához vezet - akár halálos kimenetelű is lehet!

A rosszullétek alatt a testhőmérséklete közel 42 Celsius fok (persze a nem érintett kutyáknál is megemelkedik a hőmérséklet ennyire egy-egy megterhelő feladat közben), de egyéb lényeges fizikális és műszeres eltérés nem mutatható ki.
Az EIC tüneteit mutató kutyákat azonnal fel kell menteni a megerőltető tréningek és  egyéb közepes vagy nehezebb munkavégzés  alól és sajnos a vadászatot sem folytathatja. Fontos, hogy ilyenkor le tudjuk hűteni kutyát, mert ezzel a tünetek súlyosbodását kerülhetjük el, valamint az életét menthetjük meg.

 A tünetek nemcsak kizárólag vadászatokon jelentkezhetnek, egy egyszerű labdázásnál, rohangálás vagy a szomszéd macska "hazaküldése" közben vagy családi túrázások alkalmával is előfordulhatnak.
Nem minden esetben mutat tüneteket az érintett (beteg) kutya, de amennyiben az, úgy a tünet bármikor előjöhet. Van, akinél már az intenzívebb tréningek megkezdésekor, úgy 7-8 hónapos korban, van akinél több évesen, és van aki tünetmentesen éli le az életét. Ugyanakkor sajnos a tünetmentes, de érintett kutya ugyanúgy örökíti a betegséget, mint a súlyos tüneteket mutató. A súlyosság mértéke mindig az adott egyedtől függ, de függhet a terhelés fokától is.
Sokan - nem ismerve a betegséget - gyakran összekeverik mással; pl. epilepszia, gerincvelő bántalom, keringési rendszer betegsége. Ezért is rendkívül fontos, hogy minél szélesebb körben tájékoztatva legyenek az emberek erről - a fajtát igen komolyan érintő - problémáról, beleértve az állatorvosokat is.
Ez a betegség minden labradort érinthet, aki aktív életet él a gazdájával. Arról nem is beszélve, hogy bizony egy vadászkutya esetében nagyon traumatikus lehet minden érintett fél számára.

A megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy ne kelljen ezt átélnie sem a kutyánknak, sem a gazdiknak!
Mivel már Magyarországon is több, mint egy éve elérhetőek a szűrések, vagyis a géntesztek erre a betegségre, szeretném felhívni a labradort vásárolni kívánó gazdik figyelmét arra, hogy lehetőleg olyan párosításokból vásároljanak kiskutyát, ahol a szülők szűrve vannak EIC-re is.
Mivel jelenleg az egészségügyi szűrések megléte nem kötelező Magyarországon ahhoz, hogy törzskönyves kutyát lehessen eladni (a törzskönyv nélküliekről ne is beszéljünk), ezért a leendő gazdik jól felfogott érdeke, hogy ezek meglétéről meggyőződjön. Ez egyben mindannyiunk érdeke is, hisz sokkal nehezebb és fájdalmasabb feladat egy állományt  "megtisztítani", mint ideje korán elejét venni ennek.

 

 

Öröklődés

Az EIC, mint autoszomális recesszív tulajdonság, öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a kutya akkor betegszik/betegedhet meg, ha mindkét szülőtől ezt a hibás gént örökölte, minősítése beteg.
Léteznek tehát egészséges és a betegséget nem is örökítő kutyák (jelöljük őket "A"-val);
örökítők, akik maguk ugyan nem betegednek meg, de utódaik között lehetnek betegek ("B");
és beteg kutyák, akik minden utódjuknak örökítik is a hibás gént ("C").


Két egészséges állat párosítása (A + A):
Az összes kölyök egészséges (A) lesz, tehát ilyen párosításból vásárolt kölykön NEM kell géntesztet csináltatni.

Egy egészséges és egy örökítő állat párosítása (A + B):
A kölykök fele egészséges (A), a másik fele örökítő (B) lesz, vagyis egyik kölyök sem lesz SOHA beteg, de a tenyésztésbe állításuk előtt génteszt javasolt, hogy melyikük a hordozó.
(FONTOS: A kölykök közül ránézésre nem lehet megállapítani, melyik egészséges és melyik örökítő!)

Egy egészséges és egy beteg állat párosítása (A + C):
Az összes kölyök örökítő (B) lesz, tehát ennél a felállásnál sem lesz egyetlen kölyök sem SOHA beteg, de tenyésztésbevételüknél figyelembe kell venni hordozó státuszukat.
Adott esetben - az egyéb szempontból értékes kutyákat - ebben a párosításban is tenyésztésbe lehet állítani megfelelő odafigyeléssel és gondossággal.

Egy örökítő és egy beteg állat párosítása (B + C):
A kölykök fele örökítő (B), a másik fele beteg (C) lesz.
Amikor a kölykök azonosíthatók, DNS vizsgálat szükséges. A szelekció és a beteg utódokról való gondoskodás a tenyésztő felelőssége.

Két örökítő párosítása (B + B):
A kölykök negyede egészséges (A), negyede beteg (C), fele pedig örökítő (B) lesz. Mivel a százalékos arány csak egy iránymutató, így mindenféleképpen minden egyednek géntesztet kell csináltatni, hiszen nem tudjuk, kik közülük a mentes, hordozó vagy beteg egyedek. Mivel a tenyésztő döntött erről a párosításról, az ő  felelőssége kell, hogy legyen -  a  DNS  vizsgálat után - hogy megfelelően szelektáljon és a beteg egyedekről gondoskodjon.

Két beteg párosítása (C + C):
Minden kölyök beteg (C) lesz, tehát MINDEN utódnál nagy valószínűséggel a  tünetek is jelentkezni fognak. Ez a párosítás egy felelős tenyésztő számára elfogadhatatlan.

 

 

A DNS teszt jelentősége

Észrevehetjük, hogy a gyakorlatban a legtöbb problémát  a B + B pároztatás okozza, hisz itt látszólag egészséges kutyáktól meglepetésszerűen jönnek elő a beteg egyedek. Éppen ebben van a  DNS vizsgálat  jelentősége: az örökítők felismerhetők, és gondos választással („B” kutyát csak „A” egyeddel pároztatunk) kiiktathatók lesznek a beteg („C”) egyedek. Fontos azt is tudni, hogy a „B” kutya NEM BETEG, de tenyésztés szempontjából felelősségteljes választást igényel.
Ma már vannak olyan tenyésztők, akik megvizsgáltatják a tenyészkutyáikat, és tájékoztatják az érdeklődőket kutyáik DNS-vizsgálatának eredményéről.
Minden leendő gazdi kérdezzen rá a szülők EIC szűrésének az eredményére, hiszen 12-15 évre választ magának társat, a fentiek ismeretében senki nem szeretne ilyen kutyát magának, tekintettel arra, hogy már kellő odafigyeléssel a párosításokra mindezt el lehet kerülni. Csak és kizárólag hivatalos egészségügyi bizonyítvány ad hitelt érdemlő bizonyítékot a betegség szűrési eredményéről, ezeket mindenképpen ellenőrizni kell a szülőknél mielőtt kölyköt vásárolunk.

 

 

Hogyan tudom megszűretni a kutyámat EIC-re?

Először felhívnám rá a figyelmet, hogy az „A” + „A” (tehát clear, azaz mentes) szülőktől származó kutyák szűrés nélkül is „A” mentes minősítést kapnak, ennek igazolásaként mindkét szülő egészségügyi bizonyítványának másolatával rendelkeznünk kell. Ezt a törzskönyvükben úgy jelzik, hogy „clear by parentage”.
Amennyiben a DNS tesztet nekünk kell elvégeztetni, jó ha tudjuk, hogy a vizsgálat Magyarországról is elindítható: Dr. Kertész Péter, Blöki Állat-Klinika, Dunakeszi, Hunyadi u. 56. telefon: 06-27/391-431 (előzetes helybiztosítást kell kérni).
Reméljük a közeljövőben kialakul egy olyan széleskörű információáramlás a témában, hogy az ország több pontján lehet majd vért vetetni, valamint az állatorvosok kapcsolatba kerülnek a kinti laborokkal, ahol a vizsgálatot végzik.
Leveszik a vizsgálati anyagot, kitöltik a szükséges nyomtatványokat (beazonosítják a kutyát), majd az egész továbbítva lesz a Laboklin Laborba (Németország).
                   
A vizsgálat nem olcsó (de a kutya életéhez képest elenyésző összeg és csak egyszer kell megcsináltatni), ezért egy-egy A-minősítésű szülőktől származó kölyökért feltehetően az átlagosnál többet kell majd fizetnünk. De ne felejtsük: kedvencnek, vadásztársnak, vagy versenyzésre egy „B” minősítésű labrador is éppolyan alkalmas, hiszen nem fog megbetegedni! Az viszont biztos, hogy a nem vizsgált kutyák háttere ebből a szempontból teljesen bizonytalan. A minősített és esetleg B-s vagy akár C-s, de megfelelő körültekintéssel tenyésztett kutyák nem fognak EIC-vel terhelt kölyköket produkálni, míg a minősítés nélküliekkel ez bármikor előfordulhat!

A felelős tenyésztők  már Magyarországon is élnek a lehetőséggel, és minősíttetik kutyáikat. Rajtunk, gazdikon múlik, hogy milyen Labradort választunk magunknak!

Shingalana Chris Labrador Kennel
Gyurász Erzsébet Krisztina

E-mail: gyuraszkriszti@gmail.com
Telefon: +36-30/427-61-93

 

 

 

Szerző: Gyurász Erzsébet Krisztina
Dátum: 2011. október 28., 20:55